Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

HorrorMovieAddicted

[kritika] Halloween – A rémület éjszakája (1978)

2019. április 27. - Terence Bird

1963. október 31-e, Haddonfield, Myers-ház. Egy titokzatos alak egy konyhakéssel lép be a takaros kis házikóba. Felmegy az emeletre, ahol megpillant egy csinos, hiányos öltözetű lányt. A kés hirtelen felemelkedik, és a kéz lecsap. Aztán még egyszer. És még egyszer. Majd az alak lesiet a földszintre, kirohan az ajtón, ki a járdára. A kamera vált, elhagyjuk a belső nézetet, és kiderül, kit követtünk eddig: Michael Myerst, egy hatéves kisfiút. A lány a nővére... Volt. Egy kocsi gurul a ház elé, amiből Michael szülei szállnak ki. Nem láttak semmit, de tudják: nagy a baj. A kisfiú katatón állapotban mered a kamerába.

michael-myers-halloween.jpg

Myerst elmegyógyintézetbe dugják, távol a külvilágtól. Kezelőorvosa, dr. Loomis (Donald Pleasence) nem akarja meggyógyítani. Tudja, hogy Myers maga a megtestesült gonosz. Örökre a négy fal között akarja tartani, de a legjobb lenne inkább kivégezni. Myers azonban nem így gondolkodik: napra pontosan 15 évvel később úgy dönt, hogy megszökik az intézetből. Elköt egy kocsit, amivel visszatér Haddonfieldbe, hogy jól megbüntessen néhány rossz erkölcsű fiatalt...

A Halloween horrortörténeti mérföldkő (még akkor is, ha egyesek szerint nem ez az első slasher: valaki A texasi láncfűrészesre, vagy a Fekete karácsonyra szavaz): a sikolykirálynő vagy éppen a final girl fogalma ekkor került be a horror nagylexikonába, és ha nincs Myers, nem indul be a csöcsös tinilányokat felkoncoló maszkos elmebetegek - Jason, Freddy Krueger, és még sorolhatnám - '80-as évekbeli, szintetizátor-pötyögéssel kísért hulláma. És most visszatérnék bekezdésem első mondatához: a Halloween hivatkozási alap, megkerülhetetlen horror - még akkor is, ha önmagában csak egy mélységesen középszerű cucc.

John Carpenter már a Halloween előtt is készített néhány filmet, de Myersszel robbant be igazán a köztudatba. Független filmről van szó, ami miatt igencsak alacsony volt a költségvetés: mindössze 300 ezer dollár állt a készítők rendelkezésére. Létezik egy örök érvényű mondás, miszerint csinálhatsz filmet olcsón, de a végeredmény ne legyen olcsó. Sajnos Carpenter nem hallotta ezt a mondatot...

Az író-direktor-zeneszerző-atyaúristen emígy gondolkodott: "kevés pénz áll rendelkezésemre, úgyhogy nem a trükkökkel, hanem a hangulatkeltéssel fogom lenyűgözni a nagyérdeműt". És bele is kezd játékába: Myers megérkezik a városba, majd felfigyel pár fiatalra, akik között ott van Laurie, azaz Jamie Lee Curtis, akit azt hiszem, senkinek nem kell bemutatni (A Sikolykirálynő!). Myers tovább autókázik. Követi őket, néha messzebbről, néha közelebbről. Elbújik egy bokor mellett, majd kilép mögüle. Mintha csak a megszáradt ruhákat szeretné leszedni, megjelenik Laurie-ék kertjében. A lány kipillant az ablakon. Meglátja a mumust. Elnéz, majd visszapillant. Myerst már nem találja ott. A híres szintizene, amelyet a rendező saját kezűleg komponált, elhalkul, hogy egy váratlan pillanatban újra erőre kapjon.

Amennyiben azt hiszed, hogy ez a játék csupán 15-20 percig fog zajlani, akkor először is mosakodj meg, frissítsd fel az elméd, és miután rájöttél, hogy már láttad ezt a filmet, és tudod, mit fogok írni, szégyelld magad. Persze ha még nem volt szerencséd a fimhez, nincsen semmi teendőd, csak olvass tovább. Szóval Carpenter túlhúzza játékát: a felvezetés majdnem 45 perc, és bár kapunk néhány hatásos jelenetet, a film szép lassan egy elnyújtott rétestésztára kezd emlékeztetni: nem látni a végét, és még csak nem is finom. Ha sokáig nem csapod le a labdát, ha nem következik be egy kioltás, akkor cseszheted az egészet - minden értelmét veszti. Érdekes, Carpenter A dologban már megtanulta a leckét, ott nem fordul elő ez a probléma.

halloween-1978-michael-myers.jpg

A másik baj az, hogy ekkor már jócskán elkalandozik a figyelmed, és elkezdesz agyalni bizonyos mozzanatokon. Hol tanult meg Myers autót vezetni? A diliházban is működik autósiskola? Hogy talált vissza Haddonfieldbe? Hány órája áll dr. Loomis a sövény mögött? De még mielőtt végképp elunnád magad, megtörténik az első gyilkosság. Aztán a második. Felkapod a fejed, nyelsz egyet, és rájössz: ez kissé gagyi, és valószínűleg már 40 éve is az lehetett... De akkor miért őrültek meg érte az emberek?

Megmondom neked, miért: mert új volt, és minden hülyesége ellenére valami emlékezetes. A Shatner-maszkos Michael Myers kímérten, szexin cammogva felborítja az amerikai kertvárosi idillt, és legyilkolja a fiatalokat. Esze ágában sincs futni: úgyis tudja, hogy az üldözött előbb-utóbb hibázik, ő pedig lecsaphat. Haljon meg, mert csak bulizik, szexel és piál - nem gondol a jővőre. A film viszont, ha nem is szántszándékkal, de gondolt: olyan alapanyagot adott, amelyet (szinte) a végtelenségig fel lehet használni, és amellyel jobb filmeket is lehet csinálni. És csináltak is. Szerencsére. 5/10

süti beállítások módosítása